Vegán bőrök almából, ananászból, gombából és kaktuszból

pita-55725_1920.jpg

Egy kilogramm állati bőr előállításához közel húszezer liter vízre és legalább egy ártatlan állatra van szükség, ami nemcsak a klímaváltozás, hanem az állattartás szempontjából is aggasztó. Szerencsére egyre több kutató foglalkozik a problémával, így már léteznek környezetkímélő vegán bőrök, amik gombából, ananászból, almából és más növényi eredetű anyagokból készülnek. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány alternatívát, amelyek hozzájárulhatnak egy fenntarthatóbb és erőszakmentesebb jövőhöz.

2021.05.28. Írta: Belayane Najoua, borítókép: ArtTower, Pixabay

Cipő gombabőrből

A gombabőr készítése nem újdonság - például Romániában a mai napig dolgoznak taplász mesterek, akik a taplógombából készítenek ruhákat, kiegészítőket és cipőket, a nagyipari gyártásban azonban innovációt jelent. A Muskin nevű anyag a szubtrópusi erdők fáin élősködő Phellinus ellipsoideus gombából készül. A gombákat begyűjtik, áztatják, majd a nyújtható és vágható anyagot megfelelő alakra formázzák. Az anyag erős, tartós és légáteresztő, előállítása során nem használnak kemikáliákat. A felhasznált gombák vadon, emberi behatás nélkül nőnek, de miután az olyan globális cégek, mint az Adidas is felfigyeltek erre a bőrkészítési módra, elkezdődtek a kutatások, melyek lehetővé tennék a nagyipari előállítást.

Idén áprilisban a Adidas bemutatta az új Stan Smith cipőt, melynek felsőrésze teljesen gombából készült. A cipő felsőrészéhez felhasznált gombákat vertikálisan termesztik, és a bőr előállításához szükséges mennyiség termesztéséhez csupán két hét is elég.

“Víz nélküli” kaktuszbőr

kepernyofoto_2021-05-22_12_43_00.png

Kép: DESSERTO

A kaktuszbőrt két mexikói, Adrián López Velarde and Marte Cázarez fejlesztette ki a fügekaktuszból, akik fenntartható és erőszakmentes bőr minőségű anyagot akartak alkotni. A kaktuszbőr rugalmas, légáteresztő és tartós, emiatt pedig a ruha-, a bútor- és az autóiparban is használható. A kaktuszbőr előállítása jóval környezetkímélőbb, mint a hagyományos bőré - a növények közül a kaktusznak kell a legkevesebb víz a növekedéshez, így a természetes esővíz is elegendő neki. Egy kilogramm szárazanyag előállításához csupán kétszáz liter víz szükséges, míg a hagyományos bőrhöz akár húszezer litert is használhatnak. A fejlesztők azóta megalapították katuszbőrt előállító vállalkozásukat. ami egyelőre egyedülálló a világon.

Bőr ananászlevélből

Az ananászbőr meglepő módon nem az ananász húsából készül, hanem a leveleiből. Az anyagot Dr. Carmen Hijosa találta fel, aki 5 évig kísérletezett fejlesztette és kutatta az ananászlevél alternatív felhasználását. Az ananászlevélrostokat kiszedik a levélből, összezúzzák, majd varrható anyaggá tömörítik. A gyártás során nem használnak olyan erős vegyszereket és festékeket sem, mint a bőr esetében, ezért a folyamat sokkal környezetkímélőbb.

Ha inkább arra vagy kíváncsi, hogyan tudsz az ananászlevelekből finom pudingot csinálni, akkor ezen a linken elolvashatod egy korábbi cikkünkben.

A cider és az almalé hulladékának felhasználása

Több évnyi kutatásnak köszönhetően már az almahéjból is képesek légáteresztő, erős, rugalmas és tartós anyagot előállítani, habár egyelőre főleg táskák és pénztárcák alapanyagaként szolgál. A biológiailag lebomló almabőr előállításához jóval kevesebb nem megújuló erőforrásra van szükség, mint a hagyományos bőr esetében. Az almahéj az almalé és a cider gyártása során visszamaradt hulladékból származik, és máskülönben hulladéklerakókba kerülne. Egy méter almabőr előállításához nagyjából egy liter víz szükséges.

A fenti bőrtípusok miért jobbak, mint a klasszikus bőr?

footwear-1838767_1920.jpg

Kép: Pexels, Pixabay

Habár a bőrből készült termékeket elsőre bármely másik mesterséges anyag fenntartható alternatívájának gondolnánk - hiszen sokkal tovább használhatjuk őket -, ha az előállítási folyamatot nézzük, akkor nem egészen ez a helyzet. A bőr kétféle forrásból származhat: az első esetben a húsipar melléktermékeként jön létre, míg a másodikban állatokat tenyésztenek bőripari célokra. Leggyakrabban szarvasmarhát, a kecskét, a birkát és disznót tartanak a bőrükért.

Ahogy azt már több korábbi cikkünkben is írtuk, a klímaváltozás gyorsütemű erősödéséért jelentős százalékban az állattartással járó erőforrás-felhasználás, illetve a legelők miatti erdőkivágás felelős. Egy kilogramm állati bőr előállításához 17 000 liter vízre van szükség, a folyamat során pedig nagyjából nyolc kilogramm szén-dioxid és öt kilogramm szerves hulladék keletkezik.

Azt gondolhatnánk, hogy mivel természetes anyagról van szó, amit sok éven át használunk, környezetkímélő választás lehet a műbőr helyett valódi bőrt választani (ami igaz, ha csak ezt a két alternatívát nézzük), ugyanakkor a készítés folyamatában látszik, hogy a jelenlegi bőripar jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz, így a globális felmelegedéshez is, nem beszélve a bőrkikészítés etikai oldaláról.